Absztrakt

Napjainkban az infokommunikációs eszközök széles körben elterjedtek, a hétköznapi élet minden területén jelen vannak. Ezek az eszközeink értéket képviselnek, mint ahogy értéket képviselnek azon adatok, információk is, amelyek ezen eszközökön tárolódnak. Sok esetben maga az információ megszerzése a cél, a tároló eszköztől függetlenül, vagy fordítva. Fel van-e készítve a felhasználók arra, hogy milyen módon óvhatják meg adataikat? Legalább ennyire fontos, hogy fel vannak-e készítve a nyomozati szervek, hogy az új társadalmi változásokra, tendenciákra reagáljanak? Ezen logika mentén három fő érdekcsoportot különböztethetünk meg. Az első az állampolgárok köre, akik információs rendszereket és eszközöket használnak. A második fő csoport, akik információs rendszerekkel kapcsolatos visszaéléseket követnek el, eszközök vagy információk megszerzésében érdekeltek. A harmadik csoportot pedig a nyomozati szervek alkotják, akik a meglévő eszközparkkal, saját vagy külső erőforrásból próbálják fenntartani a rendet. A külső erőforrások vonatkozásában az igazságügyi szakértőkre gondolunk elsősorban, akik szakmai és műszaki felkészültségükkel képesek a nyomozati szervek munkáját segíteni. Mélyebben és összefüggéseiben vizsgálva a kérdést, ezen folyamatok kihatással lehetnek az e-szolgáltatások elterjedésére, az e-befogadására, a teljes IKT szegmensre és a GPD-re is. Így az infokommunikációs folyamatokból eredő változások feladatokat indukálnak számos területen, mind a kormányzati, a szolgáltatói, a bűnüldözői és a nyomozati tevékenységet folytató szervezeteknél egyaránt.

The use of various info-communication tools are widely spread, they are present in all areas of our every-day lives. These tools represent values to us, just as various data and information stored on them do. In numerous cases the goal is to acquire information with no special regard to the storage device or it might even be the other way around. Are users adequately prepared to be able to protect their data? Are they familiar with the right methods to do so? Just as importantly, are investigative bodies prepared to react to tendencies and changes of this new society? Following this logic, there are three major interest groups. The first one being the citizens using IT systems and tools. The second major group consists of those who are interested in acquiring information or equipment for which they abuse IT systems. And the investigative bodies make up the third group who try to maintain order using instruments they already own, utilizing their personal resources or some external ones. By external resources, we primarily mean judicial experts who are well prepared both professionally and technically speaking and thus would be able to aid the work of investigative bodies. Reviewing the question at hand in context and more deeply, it becomes visible that these processes may affect the spreading of e-services, e-acceptance, and the ICT segment as a whole or even the GDP. As a result, changes in info-communication processes induce objectives to be set by service providers and bodies engaged in both governmental activities as well as law enforcement and investigation.

Kulcsszavak: : információbiztonság, informatikai bűnesetek, informatikai szakértő, információbiztonsági és tudatossági oktatás, e-befogadás, e-közigazgatás ~ information security, IT crime, IT expert, information security education and awareness, e-acceptance, e-(public) administration